2013. okt. 26.

Kilencedik vércsepp

Kedves Olvasók!
Szeretném megköszönni az 51 feliratkozót, nagyon hálás vagyok, hihetetlenül jól esik. Lenne egy kérdésem hozzátok. Ti hány fejezetre/vércseppre számítotok minimum? És szerintetek mennyinek kéne lennie ahhoz, hogy kerek legyen a történet?:)
Csak kíváncsiságból, hiszen már megvan, hogy körülbelül mennyi lesz.
Dorothy Large

Kilencedik vércsepp
.........................

Amint Shana befordult a sarkon, észrevétlenül ugyan, de felgyorsította lépteit. Úgy döntött, hogy tesz egy kerülőt hazáig és olyan utcákon sétált végig, amik túl forgalmasak ahhoz, hogy az őt követő férfi megtámadja. Erősen szorongatta táskája pántját, szeme sarkából pedig próbálta felismerni zaklatóját.
Shana nem gondolt arra, hogy biztosan csak paranoiás. Nem gondolt arra, hogy a férfinak talán épp arra van dolga, amerre neki. A lány nem ringatta magát ilyen ostoba képzelgésekbe, hogy enyhítse félelmét. Tudta, hogy követik és tudta, hogy talán nem tud majd többé hazajutni. Hiába rettegett és kalimpált a szíve, nem próbálta magát áltatni ilyesféle hazugságokkal.
Szemeivel inkább a menekülési útvonalat kereste. Sötét és rémült tekintetét végigjáratta az összes bolton, felettük a neonfénnyel kivilágított táblákon, minden sikátoron és házon, minden vele szembejövő emberen. Hangosan vette a levegőt és szinte észre sem vette, ahogyan a szellő lágyan borzolgatni kezdte sötét fürtjeit. Pár perc elteltével pedig érezte, ahogyan ujjbegyei szinte megfagytak, arca pedig kipirosodott. Szorosabbra húzta magán a kabátját, majd felpillantott az égre, melyet a kezdetleges szürkület uralt. Hamarosan besötétedik, talán fél óra múlva.
Shana csak sétált előre, kerekei pedig folyton kattogtak. Hiába sikerülne hazaérnie, a férfi bármikor betörhet a lakásába. Ha meg akar menekülni, le kell ráznia követőjét.
A lány ekkor gyűlölte, hogy szülei nincsenek otthon. Ekkor gyűlölte, hogy nincsenek barátai, akiktől segítséget kérhet. Ekkor gyűlölte, hogy nincs kire számítania és magára van utalva. És ekkor erősödött fel benne a saját maga iránt érzett gyűlölete is.
Shana vett egy mély levegőt és érezte, ahogyan megtelik tüdeje. Behunyta a szemét és hirtelen ötlettől vezérelve megállt. Lassan megfordult és összeszűkített, haragos szemeit követőjére emelte, aki megállt tőle pár méterre.
A lány felismerte őt. Ezt a férfit látta az iskola közelében, a kapunak dőlve cigizni. Shanának sejtelme sem volt, hogy mit is akar tőle az ismeretlen.
Aztán hirtelen rohanni kezdett. Be az egyik szűk, nyirkos és mocskos sikátorba, melyet előbb lepett el az éjszaka, mint az utcákat. Shana szlalomozni kezdett a feldöntött kukák és az állati maradványok között. Nem mert hátranézni, hogy követik-e még, csak rohant előre, ahogyan tudott. Vékony válla néha nekiütközött a falnak, meg-megbotlott a lábai elé kerülő akadályokban.
Megtorpant, majd leguggolt és kezeivel végigszántotta a mocskos falat a sötétben. És megtalálta azt a helyet, amit keresett.
Shana kitapogatott egy lyukat a falban, mely elég nagy volt hozzá, hogy elrejtőzzön benne, a sikátor pedig elég sötét volt ahhoz, hogy ne vegyék észre. Befészkelte magát oda, orrát pedig vér és rothadás szaga csapta meg. Gyorsan felhúzta lábait, kezét pedig szájára tapasztotta, hogy magába fojtsa a hangos lélegzetvételeit. 
A lányban hirtelen emlékképen merengtek fel. 
Eszébe jutott, hogy gyermekként összeveszett a szüleivel és elszökött hazulról. Csak egy egyszerű hálóingben szelte át a hosszú utcákat, mely hullámzott a kora reggeli szellőben. Fátyolos szemekkel rohant, azt sem tudta, hova. Csak el akart menekülni a szülei és a veszekedés elől, amire mára már nem is emlékszik. Shana berohant ugyanebbe a sikátorba, majd hirtelen megbotlott és meglátta azt a nagy lyukat a falban. Ugyanúgy befészkelte magát és úgy döntött megvárja, míg szülei megkeresik.
Csak sírt és sírt egészen estig. Aztán abbahagyta és hazament. Mert senki sem ment megkeresni.
A férfi besétált a sikátorba. Lassú, magabiztos léptekkel ment előre, átlépte a kukákat és tartalmukat. Shana rettegett, a gombóc a torkában pedig egyre nagyobb és nagyobb lett.
Hátborzongatóan idegtépő volt a csend, mely belekapaszkodott a sikátorba, s még a Fő utcáról sem szűrődtek be hangok. Shana fülében csak az ismeretlen férfi lépteinek üteme vert visszhangot és ismétlődött újra és újra, mint valami bosszantó és fülbemászó dallam. A fickó belerúgott egy üres konzerves dobozba, ami lassan Shana lábához gurult, mire a lány jobban magához húzta azokat. Szorosan behunyta a szemét, fejét pedig a térdei közé fúrta. Egész testében remegett, legszívesebben felsikoltott volna.
Végül a férfi elhaladt mellette. Shana látta, ahogyan fekete cipője elsétál előtte és hallotta, ahogyan lépései egyre csak halkulnak. Shana pár másodperc múlva fellélegzett. Hatalmas megkönnyebbülés söpört végig a testén, ami olyan kellemes volt, hogy szinte sírva fakadt. Úgy döntött, a biztonság kedvéért, hogy várni fog még egy-két percet. A lány behunyta szemeit, majd halkan hátradőlt. 
„ Legközelebb biztosan nem élem túl. Muszáj kitalálnom valami. „
Shana elmosolyodott, majd kinyitotta szemeit. Az első, amit meglátott, az a férfi hatalmas és szó szerint fülig érő vigyora volt, ahogyan megvillantotta tűhegyes fogait. A második az őrülten örvénylő fekete szemei voltak, melyekben vérszomj csillogott. 
A lánynak torkán akadt a sikolya és szíve is kihagyott egy ütemet.
A férfi megragadta a lábát, majd kihúzta rejtekhelyéről, mint egy rongybabát. Shana amit megtalálta a hangját, felsikoltott volna, de ekkor a férfi szájára tapasztotta a kezét és úgy emelte fel a földről. Shana ide-oda kapkodott kétségbeesésében, mire az ismeretlen teljes erejéből a mocskos falnak vágta. A lány szemei előtt homályos pontok jelentek meg, kezei pedig élettelenül a testéhez csapódtak, majd végső elkeseredésében nyögött egyet. Pedig tudta, hogy hiába.
A férfi szinte letépte róla a kabátját, majd a pólóját is, ezután a zsebeiből hirtelen egy aprócska kést kapott elő, melynek élén megcsillant az időközbe előbújt Hold fénye. Az ismeretlen elkezdte vagdosni a lányt, ahol érte. A lábain, a hasán, a kezein, az arcán. Nem elég mélyeket ahhoz, hogy megölje, de elég erősen, hogy vérezni kezdjen. Shana kezdett egyre homályosabban látni, kezeit pedig lassan a férfi vállára tette, aki lazán lesöpörte onnan.
A lány előtt hirtelen Larion jelent meg. A fekete, fülénél göndörödő tincsei, a hajánál is sötétebb és mély szemei, ajkai, ahogyan gúnyos és elnéző mosolyra fodrozódnak.
Shanának kikerekedett a szeme és szíve őrülten kalimpált.
- Eresszen ... el! - nyögte. - Azonnal ... eresszen el!
A férfi hirtelen megállt, arcára pedig komoly kifejezést festett. Shana fájdalomtól könnyes szemeibe nézett, hosszú másodpercekig, majd egyszerűen elengedte a lányt, aki úgy esett a földre, mint egy rongydarab. S ahogyan feje a piszkos és nyirkos talajnak ütközött, szemei előtt úgy sötétedett el minden. Csak egy fekete szempár látott maga előtt.


12 megjegyzés:

  1. Kedves Dorothy!

    Hú, kicsit lemaradtam a sztoriddal, de mikor ma megláttam, hogy új rész van, gyorsan beértem magamat. Mit ne mondjak, wow! Komolyan, néha olyan érzésem van a műved olvasása közben, mint a jobb Odaát részek alatt. Simán elmehetnél a forgatókönyvírójuknak. Jól is járnának veled, mert míg laposodik el a történetük, a Tiéd csak úgy száll! Hát, ez nem semmi rész volt. Kezdtek teljesen belezavarodni a dologba. Mik is akkor ők? Vámpírok? Mit tervez a férfi, és vajon túléli-e azt Shana? Sok a kérdés, s hogy legalább én válaszoljak a Tiédre, valami hasznosabbal, mint a "Fogalmam sincs" lenne, azt mondanám, hogy egy húszat gondolnék. Amúgy szabad tudni mennyi lesz? :)
    További sok sikert, és izgatottan várom, mi lesz a folytatásban!

    Ölel, FantasyGirl

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága FantasyGirl!

      Forgatókönyv író az Odaáthoz? Wow, ez igazán nagy megtiszteltetés! :)
      Egyet biztosan elárulhatok, nem vámpírok. Ha mondhatom úgy, már "kinőttem" a vámpíros korszakomból, habár mostanában újra csábítgat engem.
      Köszönöm szépen a válaszod, annyit mondhatok, hogy tíz fejezetet/vércseppet meghaladja, de a húszat nem valószínű, hogy eléri. Bár még semmi sem biztos. :)
      Köszönöm szépen, hogy itt voltál, olvastál és írtál nekem! :)

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés
  2. Kedves Dorothy!
    Imádtam ezt a fejezetet is. Komolyan mondom, egy igazi író született benned. Biztos vagyok benne, hogy nagy sikered lenne, ha kiadnák az egyik könyved. A történeted érdekes, izgalmas, a fogalmazásod csodálatos. Gyönyörűen tudsz leírni dolgokat. Magamban gondoltam, hogy ez a férfi lesz a követője. Tehát valamiért kell nekik a vér. De miért? Mik ők? Nagyon sok kérdésem van, kíváncsi vagyok a következő fejezetre!
    Ja, és hogy mennyire gondoltam? Húsz körül van a tippem, talán egy két számmal meghaladva. Gondolom eltervezted az egész történetet, így tudod, kb. mennyi lesz, hisz a fejezet fölötti szövegben is elmondtad. Egyébként jól tippeltem, vagy messze nem annyi?
    Várom a következő vércseppet!
    Puszil,
    Jenna Corcos

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jenna!

      Köszönöm szépen a szép szavakat, bár még messze van tőlem az "igazi író" jellemzés. Én is a sikerben reménykedem, ha egyáltalán sikerül megkörnyékeznem egy kiadót, majd a távoli jövőben.
      Neked is csak annyit mondhatok, hogy tíz fejezetet meghalad, de a húszat valószínűleg nem éri el, bár még semmi sem biztos. :) De remélem sikerül majd egy kerek történetet megírnom, tisztességes befejezéssel.
      Nagyon köszönöm, hogy újból itt voltál, hogy olvastál és írtál nekem! :)

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés
  3. Kedves Dorothy!

    Egyre jobban várom, hogy alakul a történeted, és egymás után fogalmazódnak meg bennem
    a kérdések. Igazán tehetséges vagy, jól értesz a feszültségkeltéshez és érdekesen, izgalmasan fonogatod a történetet. :) A fejezetekre térve, szerintem a szám annyira nem lényeg. De így elgondolva... 25 fejezetre tippelnék. Hiszen minden szálat el kell varrni :)

    Sok sikert és várjuk a következő részeket!
    Shirley

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Shirley!

      A célom pontosan a feszültségkeltás volt, kicsit izgultam is, hogy hogyan fogom megvalósítani, de úgy tűnik sikerrel jártam, ennek nagyon örülök. :)
      Boldog vagyok, hogy most sem okoztam csalódást, köszönöm szépen, hogy itt voltál, olvastál és írtál nekem! :)

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés
  4. Kedves Dorothy!
    Nem is tudom mit mondjak! Ismét lenyűgöztél! Shana megtanulta manipulálni az embereket? Nagyon tetszett a rész! Izgatottan várom a következőt! :) Kicsit hiányoltam Lariont. Igaz a végén szó volt róla,de mégis. Reméltem, hogy kiderül valami új a srácról, de úgy tűnik nem. Várom a következő részt! Siess vele! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Messo!

      Nagyon örülök, hogy most sem okoztam csalódást. Ne aggódj, a következő fejezetben több dolgot megtudunk az ismeretlenről és az egész helyzetről. Legalábbis Shana. Larion a következőkben újból meg fog jelenni!
      Köszönöm, hogy megint itt voltál, olvastál és írtál nekem! Sokat jelent! :)

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés
  5. Kedves Dorothy!
    Újra és újra elkápráztatsz az írásoddal, de bevallom, kissé csalódott vagyok. Persze nem a fejezet megfogalmazásával kapcsolatban, inkább azzal, hogy kicsit rövidnek éreztem. Vártam, már szinte görcsöltem, mikor elkezdtem olvasni, abban a hitben élve, végre megtudom, ki ez a titokzatos követő! Nem szólok bele a terveidbe, eszemben sincs, de már annyira megakarom tudni, ki ez. Remélem, már ezt a kérdést kipipálhatom a következő résznél.
    Együtt izgultam Shanával, mint eddig is, beletudtam élni magam a történésekbe. De ugyanakkor megfogalmazódott bennem egy roppant furcsa kérdés! Milyen lények, emberek azok, akiknek mások vére kell? Lehet én vagyok lemaradva, vagy... Ha igen, akkor kérlek, szólj! :D
    Csak így tovább!
    Puszi: domóra :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Domóra!

      Sajnálom, hogy csalódott vagy, de ne aggódj, a következő részben sok minden ki fog derülni. Örülök, hogy beleélted magad az olvasásba, ez volt a célom. :) Mellesleg nem vagy lemaradva, viszont erre a kérdésre is hamarosan választ kapsz.
      Remélem kivárod.

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés
  6. Kedves Dorothy!
    Egyszeruen fantasztikusan irsz. Ha valaki belekezd e tortenetbe nem birja letenni es azon kapja magat, hogy mar vegig is olvasta. Nagyon varom a kovetkezo resz. Siess vele:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Fanni!

      Nagyon köszönöm, ez igazán jól esik. Sokat jelent, hogy gy gondolod. Köszönöm, hogy szántál időt a blogra és arra, hogy írj nekem! :)

      Puszil,
      Dorothy L.

      Törlés